Mindenki számára ismerős lehet a Tolkien által létrehozott fantázia világ. A jó és rossz küzdelme folyik. A hőstetteket pedig bárki végre hajthatja, aki elég nemes szívű és bátor a feladatért. De elfeledjük hogy van egy előzmény is ami bemutatja hogy a tündék honnan és mikor jöttek. A tiktkos Dúnadánok életét és meg tudhatjuk. Illetve azt hogy milyen a könyv felépítése.
A könyvet J. R. R Tolkien írta, de halála után lett kiadva tehát nem ő szerkesztette. Külföldön 1977-ben adták ki először akkoriban a közönség még nem úgy fogadta, mint a siker filmtrilógia után. Itthon először 1991-ben adták ki Gálvölgyi Judit fordításában, az Európa könyvkiadónál és az Árkádiánál. Az író fia szedte össze és szerkesztette meg a könyvet. Ezt lehet is érzékelni, hogy nincs a megszokott módon megírva. Tehát elég nyers maradt a mű. Erről természetesen nem tehet C.R Tolkien hiszen, így is nagy feladat elé állt mikor apja kéziratos jegyzeteiből szedte össze a lényegeket. És általa születhetett meg végül az a mű, ami lehetőséget add, az olvasok számára, egy olyan előzménynek a hozzáféréséhez, ami egyébként csak az író fejében létezett addig.Angolul The Silmarillion – címen jelent meg.
Térképként pedig az eredetit illetve egy C.R Tolkien által „egyszerűsített” találhatunk benne. Ami azért is fontos, mert a területek és a nevek sokasága miatt könnyen belezavarodhatunk, hogy ki épp merre lakik. A térképeken az érintett területek közül csak az egyiket láthatjuk.A térkép ball oldalán lévő szigetet hívják Valinornak vagyis a könyvben szereplő istenek lakhelyének. A jobb oldalon lévő sziget pedig Középfölde és az északi területek ahol az események történnek. A középső rész pedig Númenor.
A könyv végén pedig találhatunk egy részletes leírást a családfákról, amit gyakran kell nézegetnünk miközben, olvassuk hiszen, a körülményes családfákban nem egy név szerepel ugyanolyan hangzással. Itt értek arra, hogy gyakran a testvéreknek hasonló magánhangzóval/mássalhangzóval kezdődő neveik voltak ( pl: Finwe fia Fingolfin kinek fiai Fingon és Turgon). Ezen felül egy tündenyelv határozó is van a könyvben.
A könyv strukturája több részből áll. Elöször az előszóban tudhatjuk meg a szándékot és céllt a könyv kiadásával kapcsolatban. Ez után 5 részre lehet bontani a könyv fejezeteit.
- Ainulindale
- Valaquenta
- Quenta Silmarillion
- Akallbeth
- A gyűrűlről és a harmadkorról
Az első rész az Ainuk (istenek) muzsikájáról a földek megteremtéséről és felosztásáról szólnak. A Valaquenta részben pedig egyenként mutatja be az isteneket, illetve az egyik isten árulását. A harmadik rész (ami a címe is a könyvnek) a tündékről szól azon belül is a felébredésükről, illetve arról hogy melyik csoport milyen utat választott magának. Itt a legfontosabb megemlíteni, hogy a tündék egy csoportja az valák világába ment őket nevezik azoknak „akik látták a fényt”. Itt válnak szét az Avarok és Eldák. A könyvben az Eldák hercegeinek (tehát a Vanya, Nolda, Teler házak urainak) történeteiről és munkáságáról szólnak történetek. A két fájuk Telperion és a Laurein fényeinek köszönhetően hozták létre a szilmarilok köveket, amiket erővel elvett Melkor. A könyv 3. és 4. részében legfőképpen a testvéri eskükről szól amit Finwe ház minden egyes tagja megtett. Azaz a háborújukról, amit a Szilmarilok visszaszerzéséért kezdtek Melkor ellen.
Végül a világuk szétesése és a csodálatos műveik eltűnésére, pusztulása után a Númenori világba tekinthetünk bele. Itt is láthatjuk a fénykort illetve a hanyatlást, azt ahogy a gonosz megint utat talál magának, majd mindent elpusztít. Itt végül megtudhatjuk, hogy a Gyűrűk mikor és miért keletkeztek valamint a harmadkornak a bevezetését is elmondják.
