A magyar bortörténelemről röviden:
Először is röviden összefoglalnám hazánk bortermelésének történetét. Már a Kr.e. III. században is foglalkoztak borászattal Magyarország területén. Habár ilyenkor még csak kezdetlegesen foglalkoztak vele a területen élő kelták. Később, amikor Pannónia a Rómaiak providenciája lett már komolyabban foglalkoztak vele. A rómaiak már akkor felfedezték hazánk borainak különlegességét. Először a Pécs környékén lévő borokkal kereskedtek. A rómaiak lévén a borászati kereskedelem ekkor kezdett kibontakozni. Ezután jött ugyebár a honfoglalás ahol már egy kialakult „borászati-rendszert” kaptak akkori őseink.
Első tényleges adatokkal a középkorban találkozhatunk. Ahol híressé váltak a bizonyos területek: Észak-magyarországi borok és a SzentGyörgy-hegyi borok. Az északi vidékek borainak kereskedelméről Nagy Lajos foglalkozott. Később Mátyás király idejében foglalkoztak komolyabban a kereskedelemmel.
A három részre szakadt Magyarország idejében pedig előtérbe kerültek az olyan vidékek, mint a: Soproni, Hegyaljai, Pozsonyi borvidékek. Ezeket azért részesítették előnybe a külföldi vásárlók, mert nem török fennhatósághoz tartoztak.A Rákóczi féle szabadságharc idején pedig a borexport fontossága megmutatkozott szintén, hiszen a szabadságharc kiadásait ezzel kompenzálták. 1723-ban a borhamisítással kapcsolatban törvényeket hoztak létre.
Az XVII. században azonban a Porosz- Magyar kereskedelmet akarták megakadályozni a Habsburgok. Ez nagy érvágás volt úgymond a borkivitelünkre ugyanis a magyar borokat felváltották a francia, spanyol, portugál és görög borok.
Ezt később Mária Terézia is, aki tiltotta a magyar borok Ausztrián kívüli kereskedését, így teljesen eltűntek a fontosabb piacról, vagyis az Európai piacról. Ezek miatt mutatkozott meg a bortermelőknél az érdektelenség, ami túl sok féle szőlőt eredményezett így nem alakulhattak ki a bevett fajták. Később javult a helyzet először Szemere Bertalan segítette az angol-magyar piac helyre állását. Majd a kiegyezés is segítette a bortermelők és a piac újra fellendülését.
A filoxéráról
Más néven szőlőgyökértetű. Az európai fajtájú szőlőket támadja. Az immunis homoktalajok kivételével bárhol előfordulhat. Ellenben az amerikai szőlők gyökérzete ellenálló a filoxérával szemben ezért szokták azzal beoltani az európai fajtákat. A filoxéra 1mm nagyságú, citromsárga színű ezért alig lehet látni. Szájában négy szúróserte és egy szívó van, ezen kívül rendkívül szapora évente 6 vagy 7 nemzedéke is van. A szőlő gyökerén és kéregrepedésében lehámló kéreg alatt csoportokban vannak. A szúrások után rákszerű daganatok keletkeznek a hajszálgyökerken és dudorodások a gyökereken. Ezek miatt a gyökerek 3-4 hónap után elhalnak. Védekezni csak immunis talajon lehet, szénkezeléssel.
